polkorrekt blog

Érdeklődve olvastam a különböző médiumokban, hogy amerikai kongresszusi képviselők levélben kérik kúrmányunk (i)gazságügyi miniszterét a reneszánsz ember hírében álló Drazsét, hogy Magyarország tegyen eleget a már sokadig kárpótlási program rendeltetéseinek. Félreértés ne essék, nem vitatom el a munkatáborokba hurcoltak kárpótlási igényét, de ami itt folyik az már túlzás. Szerintem a két kezem kevés lenne ahhoz, hogy megszámoljam hányszor kaptak már kárpótlást a magyarországi holokauszt túlélők. Azt gondolom, hogy túl kellene már lépniük ezen a kárpótlás dolgon, mert ez már elég irritálóan hat a józanul gondolkodó emberek számára. Nem véletlenül beszélnek sokan a holokausztról mint iparágról, mivel ezáltal rengeteg pénzt tudnak bezsebelni ”kárpótlás” címszó alatt bizonyos körök. A másik oldalról, a holokauszt ipar az áldozatok emlékéhez is méltatlan, hiszen az ő szenvedéseiket felhasználva szedik be az újabb és újabb sarcokat. A történelem során számos a holokauszthoz hasonló esemény történt már a különböző népekkel, de egyiküknek sem nyújtottak ennyiszer kárpótlást, ha egyáltalán kaptak valamiféle jóvátételt. Gondoljunk bele, hogy a kommunizmus éveiben a gulágokra elhurcolt több ezer magyar ember és családjaik miért nem kaptak többször is nagy összegeket. Ja, hogy ők nem zsidók? Véleményem szerint a normális zsidó embereknek illetve a holokauszt túlélőinek kellene megálljt parancsolni ennek a számukra is megalázó és undorító folyamatnak. Sok embernek már herótja van az állandó holokausztozásból és a ráépülő kizsákmányolásból és ez nem javítja a zsidóság megítélését sem.
A másik számomra fájó pont az, hogy a zsidók miközben elvárják tőlünk a holokausztról való állandó megemlékezést, ők a magyarság tragédiáit nem nézik semmibe vagy rosszabb esetben viccet próbálnak csinálni belőle. Trianon kapcsán szokták azt szajkózni ”liberális” körök, hogy kár ezen siránkozni és akinek fáj Trianon ráadásul még az ehhez kapcsolódó megemlékezéseken is részt vesz azt már egyből nácifasisztának bélyegzik. Újból az a fránya kettős mérce…